Az emberi idegrendszer minden jelentős érzelmi tapasztalatot eltárol. Egy-egy korábban átélt félelem, kudarc vagy érzelmi sérülés később is aktiválódhat — akár egy helyzet, egy hangulat, egy mondat vagy egy emlék hatására. Ilyenkor sokszor nem a jelenre reagálunk, hanem egy régi, automatikusan működő érzelmi mintára.
Ezért fordulhat elő, hogy bizonyos élethelyzetek újra és újra ugyanazokat a belső feszültségeket hozzák felszínre, még akkor is, amikor tudatosan már szeretnénk másként működni.
A kineziológiai oldás célja nem a múlt újraélése, hanem az ahhoz kapcsolódó érzelmi terhelés oldása. Amikor az érzelmi reakció megváltozik, a korábbi helyzetek elveszíthetik belső feszítő erejüket, így a jelenlegi élethelyzetek megélése is könnyebbé válik.
A változás nem mindig látványos pillanatokban történik. Sokszor csendesen indul el — amikor már nem ugyanaz a félelem, ugyanaz a feszültség vagy ugyanaz a belső bizonytalanság irányítja a mindennapokat.